Régen volt már, még emlékszem, s igaz volt, de csak ott.
Utaztam vonaton a belvárosból a külső perembe, hova 4 vonat is mené. Biza nem figyeltem oda rendesen. Mert az útvonal nem ugyanaz, csak a cél. Ezt elnéztem, nem a C re száltam. Néhány perc vonatocska után bizony konstatáltam, ezt még nem láttam tájnak idejövest. Máris fagyott belém a tudat, soká fogok megérkezni. Azon pillanatok után nemsokkal 2 kalajbá máris kérte jegyem. Ráncolták is homlokuk, Ők is tudták nem az jó vonatra szálottam. Nó problem, hisz eme ténykedés után, megállt a vonat. Leszáltunk, jegyautómata nyomogatás, vissza a Banhoff-ba. Nem büntettek meg, és egy ingyen jegyet kaptam a visszaútra. Itt már tudtam hova száljak, Winterthur "C".
S eme táblát meglátva, észbe jött miként jártam ama régen az alpesi nyárban. Néhány képet készítve gondoltam, ez nálunk itt Hungarysztánban, kicsit másként történt volna. Nem csoda, eufólia is messze van, hátmég európa, az Aurórán innen...
